A Kállai Zita felhasználó összes verse >>>
Karjaid
Éjjel szabad voltam,
karjaidban nyugodtam,
külvilág lármája,
elnémult csókjainkban.
Bcéző szavaid,
többet ér vagyonnál,
szemeid csillogása
kincsként ragyog rám.
Könnyed mosolyod,
lelkemig hatol,
szerető szívem
imádva érted rajong.
Rossz idők képzete,
mára elveszett,
szenvedély csókjai
csak kettőnket érinthet.
Féltve simulok,
nehogy bántsalak,
lelkembe láthatsz
hisz téged vártalak.
Hűen átölellek,
becsüllek, szeretlek
becsben őrzöm
ékes emlékeinket.
