A Zoltan sándor mázsa felhasználó összes verse >>>
Útoljàra
Minden rólad szól,
mindenhol te vagy.
Téged látlak a jővőben,
nélküled a szemem világa üres marad.
Utoljára csak egy percet kérek még,
egy szót mi bármit elmond.
A csókjaidat a számon érezem,
mert szeretlek téged.
De hogy mondjam el,
mit tegyek még?
Álmomba csak te vagy,
a napsütésbe mosolyod világa van.
Ha te nem vagy, a világ számomra kihalt,az ég sötét,a fák kopaszak.
De hány év kell hogy vissza gyere,
s úgy ölelj mint elötte.
Érezelek úgy ahogy régen,
vagy mint mikor a tűz a szívedben éget.
Pillantásod örökre szóljon, s mikor
szólok te csak annyit mondj szeretlek téged.
S ne menj el amit adtál,
nekem az mindenél fontosabb az életben.
S utoljára kérem százszor,
hogy szeress úgy mint régen.
Ölelésed mindig érezem míg élek,
nézz rám úgy ahogy é téged
