A Bea Mikuş felhasználó összes verse >>>
Te nélküled
Csak él, de az úton mégsem lép,
Ha most nem indul és zenél,
Elveszti hamar álmait,
Mert értem, tőlem nem rejti el.
Miért fél? Hát ezt is tudom már!
Még nem jutott túl múltján!
Ha éjjel alszik még reszket,
Ha éjjel még, remeg, menni kell!
Ne várd azt, míg nem ébrednél!
Kelj fel, vár a valóság,
Az élet vár rád,
Úgy lássál mint én,
És élj, ne tagadd meg itt lenni,
Az élet vár, csak játszd el...
Te olyan vagy mint a szellő,
Egy kicsit gyönge, és erős.
Úgy félek, lelked megremeg,
S elröppen az egész életed!
Ne várd azt, míg nem ébrednél,
Nélküled élni fájna,
Nem vihet halál!
Én ezt már, hogy viselném,
Lásd, az élet nem ennyi,
Neked zene kell és alkoss hát!
Előtted áll egy jövő, lásd,
Nincs még halál, lépjél hát tovább!
Ne várd azt míg nem ébrednél,
Nélküled élni fájna,
Nem vihet halál,
Én ezt már, hogy viselném,
Lásd, az élet nem ennyi,
Vágyaidat mindig hinni,
Te néked kell ez a világ!
2009.10.01.
