A Bea Mikuş felhasználó összes verse >>>
Szivárvány
Lépteid nyomán, sok lélek jár,
Meg haltak már, mégis vigyáznál rád.
Kísérnek bármerre is jársz,
Száz erdőn és réten át...
Refrén
Az óriás szivárvány karján,
Sokáig figyelnek rád,
Elmentek ők, sírtál értük,
Amíg élték, ott voltál velük,
Száz országon túl járj,
Rajtuk találsz, ott, túl, a szivárvány...
Nem láthatod őket,
Lelkednek van száz őre,
Magányodban is veled vannak,
Ők soha el nem hagynak.
Karod fogják, hogy a jó úton vezessenek,
Jöjjön akár sötét démon, el nem teríthetnek.
A szív néha fáj és szenved,
A kín enyhül, mert ott élnek benned...
Refrén
Járhatsz, dzsungel mélyén,
Vagy repítsen szélvész,
A szivárványt úgyis megleled,
Mert bármilyen csoda lehet...
És ki a szivárványon túl, a fényes csillagok köze költözött,
Minden fájdalomtól és betegségtől, testéből megszökött,
Hogy egy nap új életre keljen,
Új testében, egy szebb életet éljen,
De addig a lelke boldog és vigyáz rád,
Figyeli lépteid nyomát, bármerre is jársz...
2004. Eleje
