Barion Pixel
Connect with us

Megosztott versek

A Bea Mikuş felhasználó összes verse >>>



Vissza jöttél



Hosszú a folyosó,
Sivár és szomorú,
Hallgat... nem jár senki,
A padló csendjét nem veri fel semmi.

Refrén
Vissza még nem jöttél,
Heteken át, betegen éltél.
Kihalt az épület,
Nincsen benne élet nélküled.
Ölbe tett kézzel sétálok,
Az ajtód nyitva, s megállok.
Vissza még nem jöttél,
Most milyen útra tértél?
Kihalt a szoba, nme ülsz a székeden,
Hol vagy most kedvesem?

A szépre gondolva nézek most a gépedre,
Közben le ülök a székedre,
Egy hónap után a csodára vártam,
De hiába, tenmagad nem láttam.
Járt az óra,
Sokat léptem a hóra,
Telnek a hetek,
Mikor lehetek újra veled?

Refrén
Vissza jöttél,
S boldoggá tettél,
Ott ülsz újra a helyeden,
A nyomás enyhült szívemen,
Vissza jöttél,
S boldoggá tettél,
Élettel töltöd meg a teret,
Nézz rám, itt vagyok veled.
Újra szól a hangod,
A nevem megint mondod,
Olvad a jég,
Újra köztünk élsz.

2003.01.21.

To Top