Barion Pixel
Connect with us

Megosztott versek

A Bea Mikuş felhasználó összes verse >>>



Nincs idő



Magányos vagy és nem latol túl a fajdalmon,
Az érzésem feléd, nem a szánalmom.
Behunyom a szemem, mély lélegzetem veszem,
És végre elmondtam,
Amire a választ, nem így gondoltam...

Refrén
Nincs idő, hogy mellém ülj,
És el mondjuk szívünk bánatát,
Nincs idő, hogy ha kell, megfogd kezem,
És vigasztalva nézd, a két szemem.
Nincs idő, a szeretetre,
Hogy le ülj egy percre.

Hűvös fák arnyában laksz te,
Vilagodban teremzesz, te csendet.
Nézed a fákat az erkélyen,
Én téged nézlek, lentről, mélyen...
Nme tudod elfogadni a szeretetet,
Pazarlásnak tartod érte a perceket.
Keserű magányodban elfelejtetted, mit jelent ez a szó,
Meguntál mindent, egyedül semmi sem jó.

Refrén
Nincs idő, egy plusz szerepre,
Nincs hely az asztalon, egy keretre,
Amibe a képem tennéd,
És amikor rám néznél,
Nme lennél magányos, biztos észre vennéd.

2002.09.28.

To Top