A Bea Mikuş felhasználó összes verse >>>
Miért hív?
Kavargok és még reszketek, bűzölgő lehelet.
Undorít már létezésem, mitől lettem én ilyen?
Mindennap magam leiszom, bár ezt be sose vallom.
Életem már csak gyötrelem, fáj szívem hirtelen.
Miért hív, miért hív,
Miért félek hirtelen, hogy elmúlhat életem?
Minden álmom elszállt s a túlpartra szólít!
Miért hív, ordít, szenved a szív?
Nem kéne még követnem árnyékom, korán lenne!
Még vár ez a világ és sok száz teli pohár!
Közel van már a jó hajnal, s vele jön a józanság!
És elviszi tőlem az éjjel kábult, zajos mámorát!
Szembe kell ma újból néznem a fájó, valós élettel!
De az induláskor mindig elfog a félelem!
Miért hív, miért hív,
Miért félek hirtelen, hogy elmúlhat életem?
Minden álmom elszállt s a túlpartra szólít!
Miért hív? Miért hív?
Ó, csak hív?
A szívem, ó, a szívem kettéreped!
Miért hív? Szólít ez a kín?
A lelkem szólít, várnak a túlpartnál.
Még nincs itt az idő, még játszanom kell tovább!
Miért hív, ordít itt a kín?
Nem kéne még követnem árnyékom, korán lenne!
Ez vár, ez a világ, hol majd zeném játsszák!
Miért hív a lét?
2008. január 29-30. -\"Zalán - Talán Te is ott leszel\" című befejezetlen színdarabom egyik dalszövege.
