A Bea Mikuş felhasználó összes verse >>>
Július
Ha beköszönt a nyár,
Nem soká jön Július már
Forró és lágy, romantikus és érzelmes,
Én ezért szeretem őt, a drága Júliust.
Az szerelmem az én Júliusom, feledni többé már nem fogom.
Fel forrósítod a testem, lelkem, szerelmem Júliusom.
Ilyenkor díszellik a kert, és oly kék a tenger.
Süt a nap és donganak a méhek, sok színes, tarka virág,
Olyan szép nyáron a világ.
Ez vagy te, tüzes Július.
Július! – Egyre csak téged hívlak.
Hozzám simulsz és erős karoddal át öleled a derekam,
És magadhoz szorítasz,
Csókod olyan forró, hogy szinte az már éget.
Refrén
Július, az én szerelmem, csókol és ölel engem,
Éjszakákon át aludni sem tudunk,
Hisz a szerelemtől úgy izzadunk.
Július, az én szerelmem, Július, drága Július,
Szoríts magadhoz erősen, és csak a nevedet suttogom,
Július, Július, Július.
Szerelemem az én Júliusom,
Feledni már nem tudom.
Óh Július, tőled a legforróbb az éjszaka,
Legyen tavasz vagy nyár,
Az én Júliusom mindig vár.
2001. Vége 2002. Eleje
