A Bea Mikuş felhasználó összes verse >>>
Fehér galamb
Ha nem találsz már fészket magadnak,
Ha csak repülsz ide oda,
Gondolj arra, hogy van valahol egy magányos szív,
Ami vár és régóta keservesen sír.
És csak azért dobban olyan hangosan,
Hogy te ne repülj olyan magasan.
És lásd van aki befogad.
Refrén
Fehér galamb szállj, szállj, szállj, repülj hozzám, Lelkembe hatolj,
Szeress és a szívembe markolj...
Fehér galamb szállj, szállj, repülj hegyek fák felett,
És ezeken túl vár kedvesed.
Vagyunk két földrész, bár nem köt össze híd,
Csak két hűséges szív.
Gondolj arra, hogy nálam otthonra lesz,
Amíg repülve tavakat, s tengereket szelsz.
Refrén
Szállj, szállj fehér galamb, szállj magasra,
Szállj ölembe, sírt szemeddel,
Vígasztaljuk egymást, szív szerelemmel.
Szállj szállj, csak szállj felém, fehér galamb,
Lelkem ölelvén két hét szárnyaddal,
Bocsáss meg minden bánatért,
Amin miattam téged sebben ért...
2002 kb
