A Bea Mikuş felhasználó összes verse >>>
Este anyu elmegy
Egész nap zajos a ház,
Itt az élet meg nem áll.
Gyerekek jönnek,
Majd elmennek.
Ismerősök, barátok,
Kikre várok,
Anyu hangja hallik a konyhából,
Majd öt perc múlva a szobából...
De este anyu elmegy,
Rossz, de tudom, jó helyre.
Még írok, süt a nap,
De már bújni kezd a fák alatt,
Az asztalnál csend vagy kacagás,
Változik zsivaj s némaság.
De ahogy kint szürkül,
Bent a beszéd is szenderül.
És amint szól a telefon,
Anyu búcsúzik, s eloson.
Este anyu elmegy,
Rossz, de tudom, nem messze.
Magány borul a házra,
Úgy érzem magam, akár egy árva...
Nem hallom lépteit és este zaját,
Ahogy igazítaná a tükörben a haját.
Nem volt ez mindig így, nem is lesz,
Ez csak egy kis átmenet.
Biztonságban várja
Kedves barátja,
Titkos hely, jó fedezet,
Az életünkben nem jó fejezet.
Este anyu elmegy,
Rossz, de tudom, jó helyre,
Eltűnik a kertek végében az éjszakában,
De újra visszajön a másnap hajnalában.
Reggel már ő kelt,
S köszönni sem felejt,
Így van ez pár napja,
Pedig ő sem így akarta.
Este anyu elmegy
Rossz, de tudom, nem messze.
De tudom, hogy egyszer úgy jön haza,
Hogy éjszaka is itt marad.
Nem megy el, nem hagy magam,
Anyu nélkül nem lesz több magányos éjszaka...
2004. június 20.
