A Bea Mikuş felhasználó összes verse >>>
Egy ember
Emberek vagyunk a Sors árnyai között,
Az élet olykor tréfát űz velünk.
Megcsal, majd eldob messzire, eldob magától egy embert.
Refrén
Egy ember a Sors árnyai között elveszve,
Megcsalatva és kihasználva,
Egy ember azt hiszi, az élete alkonyán jár,
Nincs, aki szeresse.
Egy ember, aki azt hiszi, nincs előre,
Csak vissza, nem játszik többé,
Mert az élet is csak játszott vele.
Ne higgye, hogy nincsen miért,
Mert mindig van holnap,
Csak a tegnapba fáradunk bele,
A holnapba új erővel születünk meg.
Refrén
Egy ember, akit elhagyott a szerelem,
Egy ember, akit becsapott a hamis szeretet,
Lássa meg az utat,
Mert az élet neki még sok szépet mutat.
Énekelni, táncolni van, aki szereti, van, aki félti,
Sosincs késő a kezdetnek,
Egy ember, aki még boldog lesz,
Egy ember, aki még vidám lesz,
És játszani fog, és szeretni fog!
2002. június 15.
