A Bea Mikuş felhasználó összes verse >>>
Én is ott lennék
Óh mily szép,
Nézd...
Ott fenn, de nem magasan,
Sem alacsonyan,
A színpad tetején,
Ők ott állnak,
És várnak,
Hogy játszanak, mit szeretnek,
S közben nevetnek...
Meg tapsolják őket,
Integetnek a nézőknek,
Ott a színpad tetején,
Ha fel ragyog a fény...
Refrén:
Én is ott lennék,
Én is ott énekelnék,
De csak álmomban teszem,
Csak ott hiszem,
Hogy szép a hangom,
S a kottát barangolom...
Én is ott lennék,
Veletek lennék,
Fenn a színpadon,
S szólnék hangomon,
Én is itt vagyok,
Veletek vagyok...
Mikrofonom megfognám,
S utána tapsom kapnám,
Együtt szép volt,
Együtt jó volt,
Míg a szívemben él ez a show,
Álomnak oly jó.
S egyszer a valóság életre hívja az álmot,
Mit eddig csak a szív látott,
Életre kel egy hang,
Mi szívemben van.
Egyszer álmából a dal felszenderül,
S a szívben kiderül,
Zene szól a húrokon,
Szebben, mint égi álmokon.
Refrén:
Én is ott lennék,
Én is ott énekelnék,
Veletek a színpadon,
Erre vágyom nagyon.
Egyszer én is ott leszek,
Az álom valóság lehet,
Én is itt vagyok,
Veletek vagyok.
Lélekben ott vagyok,
Képzeletben a színpadon,
Szelíd a hangom,
Erős a dalom.
Én is ott vagyok,
Veletek vagyok,
Kik játszanak oly boldogok,
Ha játszhatnak oly boldogok,
Én is mindig ott vagyok
Veletek vagyok
2004. Első fele
