A Bea Mikuş felhasználó összes verse >>>
A szövetség
Sokszor álmodok,
Még többször gondolok,
Hogy vad vagyok,
S rád vágyok.
Refrén
Te lennél a vad macskám,
S én öledben oroszlán,
Így lesz egyszer, nem vész remény,
Óh, ez lenne a szövetség...
Égetnének, tűzből lennénk karjaid,
És simogatnának, mint levegőt, madár szárnyai,
Erős álom, mi bennem él,
Óh, ez lenne a szövetség...
Én föld vagyok, biztonságos alap,
S te tűz, mi felperzsel egy perc alatt,
De víz is, lennél, mi eloltasz,
Majd levegő, és karodban altatsz.
Refrén
Viharkent dúlnék veled,
S lágyan súgnám neked,
Óh, ez lenne a szövetség...
Életre hívnád legmélyebb álmom,
S letépnéd minden gátlásom.
Melletted lennél a hold, s a nap,
Ránk várna, sok féktelen éjszaka,
Míg a táj, s az emberek alszanak.
Ez lenne ám a szövetség,
Míg szívünk dobban, szemünk ég,
Ez lenne ám a szövetség,
Forró csókok, míg a szenvedély él.
Világos van nappal, sötét éjszaka,
De nem számít, ha a szívünk szabad.
Óh, ez lenne a szövetség,
Óh, ez lenne a szövetség!
2005.03.19.
