A Gábor Bulátkó felhasználó összes verse >>>
Felnèzek
Felnézek a csillagos égre.
Azonnal te jutsz eszembe.
Éppen arra gondolok.
Hogy veled lennék boldog.
Csodálatos nyári égbolt.
Benne sok csillag ragyog.
Fejemben bevillan tőle.
Gyönyörűen ragyogó szemed.
S, ha én egyszer meghalok.
Odaát, ha kell örökké várok.
Szabad lelkünk együtt szálljon.
S valahol csillaggá váljon.
Egymás körül keringne.
A kettőnk fénylő lelke.
Szorosan egymásba ölelve.
Egymást el nem engedve.
És a Földről csodálnák.
Lelkünk távoli ragyogását.
Mit magunkból itt hagyunk.
Szerelem virága kiújul.
Új hajtást vet bennük.
S egybedobban szívük.
Ahogyan miénk is dobban.
Lelkünket egybefonva.
