A Gábor Bulátkó felhasználó összes verse >>>
Az Alföldön
A jó Isten ide tett engem.
Ez az én szülőföldem.
Hol a tél jeges és szeles.
A nyár pedig száraz, s tüzes.
Az Alföld az én otthonom.
Csodálatos tájnak gondolom.
Mikor jéghideg szél vágja arcom.
Tudom végre itthon vagyok.
Csorog a Tisza le a hegyről.
Sietve végig a sok lejtőn.
Megérkezik az Alföldre.
Le is lassul abban a percben.
Csodálja a tájat maga körül.
Hogy megpihenhet ennek örül.
Ki-ki tekint medréből oldalra.
Hol mezőkre, hol magas fákra.
Hálát adhatok az égnek.
Hogy az Alföldön élek.
Hol összeér az ég a földdel.
Ott a lágy szellő körül ölel.
