A Gábor Bulátkó felhasználó összes verse >>>
Nyírsègben
A Nyírség az én otthonom.
Távolban lévő dombokon.
Hol a hófehér fák égig érnek.
Rajtuk madarak énekelnek.
Itt nyaranta aszály tombol.
Télen pedig fagy honol.
Az ember otthon tüzet rak.
Kormos oldalú bográcsnak.
Pásztor étek fő majd benne.
Akkor jó, ha elfőtt a leve.
Egyszerű és nagyon finom.
Elkészítem minden nyáron.
Vasút szeli szét a szép tájat.
Mellé a fák vigyázzba állnak.
Hol sorban, hol tömegben követik.
A vonat felett az ágak egymást ölelik.
Alatta csermely oson halkan.
A vonatzúgás megriasztja.
Az alagútban gyűrűket vet.
Mire a víz kiér eltűnnek.
Én itt vagyok otthon.
Nincs helyem máshol.
Lelkem ide vágyik vissza.
A Nyírségnek déli oldalára.
