A Gábor Bulátkó felhasználó összes verse >>>
Nem tudom
Nem tudom megakadályozni.
Semmit nem tudok ellene tenni.
Tétlenül fogom végignézni.
Hogyan foglak elveszteni.
Mint egy örök körforgás.
Soha nincs megállás.
Mindig ugyan úgy végződik.
Életemből ködként eltűnik.
Nem marad semmi utána.
A remény fullad sötét homályba.
Hányszor kell még megélnem?
Hogy végül nem marad semmi sem.
A sötétség ismét körül ölel.
Egybe olvad lelkemmel.
Vissza húz az ürességbe.
Hogy ott tartson örökre.
