A Gábor Bulátkó felhasználó összes verse >>>
Kettè szelt Európa
Jelenleg itt tartunk.
Európát kettévágtuk.
Mi lettünk a mezsgyevonal.
Két világ közti acélhuzal.
Felemás lett a Magyar.
Mindkét részhez tartozni akar.
Fele menne nyugatnak.
Másik fele keleten maradna.
Egymást öljük szüntelen.
Kifosztanak e közben.
Ez volt a tőkések terve.
Káoszt ültetett fejünkbe.
Egy olyan világban nem nehéz.
Hol egymásnak ugrasztanak az eszmék.
Közben mindkét fél elvérzett.
Mert egyik nélkül a másik sem létezhet.
A nyugat megfulladt saját mocskában.
Szivárványos liberális tócsában.
Szemérmetlen eszmét követnek.
Erkölcsöt hírből sem ismernek.
A kelet pedig az állandó káoszba.
A szűnni nem akaró lopásba.
A stafétát sorra adják egymásnak.
A kapzsiságtól semmit nem látnak.
Egyesüljön a két oldal.
Békéljenek meg egymással.
Nem kellenek hamis eszmék.
Elég nekünk egy nagy egység.
Melyben van értékrend.
De a nép sem hal éhen.
Nem nehéz ezt megteremteni.
Az önzőségen kell felülkerekedni.
