A Gábor Bulátkó felhasználó összes verse >>>
Mi lehetsz te nekem?
Milyen csoda lehetsz te?
Fényt hoztál az életembe.
Csillagként ragyogsz éjemben.
Lelkem egy pillanat alatt felolvasztottad.
Fagyos szívem lángra lobbantottad.
Gyengéd szeretettel elárasztottad.
Azóta is csak rád gondolok.
Melletted érzem boldog vagyok.
Hozzád most is vissza vágyok.
Ha most azt kérnéd tőlem.
Érzelmeim szavakba öntsem.
Folyóként áradna a szó belőlem.
Mert zafír szemed oly szépen ragyog.
Mint nyári égbolton a csillagok.
Tőle egy pillanat alatt megnyugszok.
Lelkemig lelátsz vele.
Nem marad előtted semmi rejtve.
Ezzel neked nyitott könyvvé téve.
Gyengéd hangod, mikor meghallom.
Rám száll az isteni nyugalom.
Megszűnik minden fájdalom.
Mely lelkemet úgy égeti.
És senki más nem érzi.
Egyedül kell elviselni.
Hálát adok az életnek.
Hogy megismertelek.
Örökké szívemben őrizlek.
Mert beleírtad a neved.
Bármit megtennék érted.
Mert szeretlek és tisztellek téged.
