A Rutka Gergő felhasználó összes verse >>>
CINCILI
Szeretsz cicám?Dorombolj ha igen.
Szeretsz hát? Én is szeretlek, legyen.
Te engem, én téged szeretlek,
nem érdekel más bennünket.
Nem a kajáért vagy rendes,
ezt bírom benned, kedves.
Megugat a szomszéd kutya,
fújod magad morgó duda.
Lassan megszelídítettelek,
akárhogy felemelhetlek.
Bízok, s bízol bennem,
nem karmolod szét a kezem.
Ha nem is veszlek észre,
ott ülsz a lábam közelébe.
Amikor csak hozzád érek,
dorombolva szól az ének.
Pocakod ha simogatom,
elterülsz a régi padon.
Felugrasz a párkányra,
onnét hopp.. a vállamra.
Így viszlek a nyakamba,
kapaszkodsz kabátomba.
Kísérsz a kertben, az udvaron,
lemaradt kis fekete árnyékom.
Én vagyok neked a csoda,
tudod e mi van a hasadba?
Emlékezzél, onnan tudnád,
neked is volt cicamamád.
Régi szekrény egyik polca,
cicagyerekeknek lesz otthona.
Pulóverem odaadom,
abból lesz a puha alom.
Kölykeid lesznek hamarosan,
s nem az leszek aki mostan.
Szállítom a konzervkaját,
Cincili majd ezért imád.
Kiscicák így gyorsan nőnek,
kertembe csak kergetőznek.
S mint az anyjuk, ha hagyom,
utazhatnak a vállamon.
Tápiószentmárton, 13.03.21.
