A Rutka Gergő felhasználó összes verse >>>
Marcsa
Van egy barátnőm, Marcsa,
Az Isten őt egészségben tartsa.
Ápolónő a szentem,
Vele még ápolóként kezdtem.
Egészséges ő mint a makk,
Baj, hogy néha megharap.
Nem tudom, olyankor mi van vele,
De látom, hogy huncut a szeme.
Két csöpp keze mindig fagyos,
fülecskéje a hidegtől piros.
Kabátomba bújunk télen,
Hogy a zord hidegtől megvédjen.
A körúton sétálunk délután,
Elválunk, s hazamegyünk ezután.
Gondolunk sokat egymásra,
Marcsa rám, Én az alvásra.
Pest, 98 Április 04.
