A Vígh Szilvia felhasználó összes verse >>>
egotrip
1
kinyitom a szemem.
forog. a szoba.
üres aggyal elvesztettem a tér- s időérzékemet.
a pupilláimat bántja a hirtelen felé szökkenő fénynyaláb,
ezért erőtlenül lecsukom a szemhéjam.
eszembe jut egy érzés, gyorsan kihányom magamból.
monotonon összesöpröm a rumlit az elkúrt életemben,
s hisztérikusan menekülök.
vissza.
haza.
anyám méhébe.
2
a busz kerekei alatt meg-megroppanó
hó
után
bennem is megreped a belső váz.
kiesik egy csavar.
hiányzik egy anya.
3
nézem,
a fagyott hópelyhek látványa
megfagyasztja bennem az élő időt,
s csak arra várok,
minél bejjebb menekülhetek otthon.
paplan alá.
ágyneműtartóba.
ágy alá.
beleolvadjak a környezetbe.
4
de ott sincs más,
csak az
üres
búskomor
világ, amit magamnak teremtettem.
amit átitattam az illúzióimmal.
s amiben élek gondtalanságot színlelve.
5
nem látok mélyenszántó gondolatot a fejemben.
oldalamra fordulok.
most győztél.
