A Krisztina Váradi felhasználó összes verse >>>
Jöjjön csak, én várom
Már zúzmara csillog a faágakon,
jégvirág dísziti reggel az ablakom,
várakozást csipkéz lelkemre az ének,
hálával telik meg a szívem, ha ébred.
Itt jár Advent köztünk, lépteit hallom,
bármit súg a világ, jöjjön csak, én várom!
Fellobban egy gyertya pislogó fénye,
hitet hint a földre és megváltást hirdet,
megbocsátás hullik mennyből az emberre,
utat nyit egymáshoz, Istenhez elvezet.
Itt jár Advent hittel, lépteit hallom,
bármit súg a világ, jöjjön csak, én várom!
Fellobban egy gyertya parázsló fénye,
reményt hoz beváltva régi ígéretet,
szép jövőről mesél, áhitatot áraszt,
meleget lehel ott, hol kétségtől fáznak.
Itt jár Advent reménnyel, lépteit hallom,
bármit súg a világ, jöjjön csak, én várom!
Felloban egy gyertya lángoló fénye,
örömöt szór szerte kis harangja zengve,
hívogat mindenkit boldog ünneplésre,
díszítsük szívünket jóság füzérével.
Itt jár Advent örömmel, lépteit hallom,
bármit súg a világ, jöjjön csak, én várom!
Fellobban egy gyertya perzselő fénye,
szeretetét küldi, jut belőle bőven,
kegyelmet osztogat, kapsz te is, ha kéred,
mondd el másoknak is, úgy egyre csak több lesz.
Itt jár Advent szeretete, lépteit hallom,
bármit súg a világ, jöjjön csak, én várom!
Hitet hoz a földre és megváltást hirdet,
reményt hint beváltva régi ígéretet,
örömöt szór szerte kis harangja zengve,
szeretetét küldi, jut bőven belőle.
Itt jár Advent békéje, lépteit hallom,
bármit súg a világ, jöjjön csak, én várom!
(Váradi Krisztina - szerző)
