A Forgács Enikő Rita felhasználó összes verse >>>
Nem akarok
Nem akarok soha többé szeretni,
de a szívem erőlködik és
nem tudja a reményt feladni.
Titokban őrzi kicsiny helyén a lángot.
De e helyen nem terem már virágot.
A tűz elalszik vagy soha nem is égett,
Nem akarok már remélni, hogy később
tovább fájjon a céltalan, hazug élet.
Egykoron még bízni tudtam és elhittem,
mit a szép szavakkal mondtak, még ma is
elhiszem, s keservesen tudomásul veszem,
hogy újra meg újra, szintúgy becsapnak.
Egyszer a fellegekben szállok, mert szeret
aztán napba nézek és lezuhanok, mint egy gyerek.
Az élet örökös körforgás, egy csaló, hiszen
bárhonnan indulok mindig lezuhanok.
Ha tehetném kiégetném magamból azt, ami bántott,
megszüntetném az örökös, társ utáni lángot.
Bár ne vágynék soha arra, hogy érzéseimet
valaki igazul, önzetlenül viszonozza.
FER-2019. szeptember 18.
