A György Anikó felhasználó összes verse >>>
Őrület
Óh, kuszaság! Vigyél magaddal,
Röpíts a magasba és mutasd a föld alját
Tekerj meg, tépj szét.
A gyönge kezemből eredő vénákat nézd,
a szívem idepréseli a vért.
Óvatlan kezek között,
hajszálon csüng az életem.
Te leszel a megmentőm,
vagy Te vagy a végzetem.
Lefekszem, elengedem
ami voltam.
Többé már nem teszem,
ez a múltam.
Óh, kuszaság! Vigyél magaddal,
Röpíts a magasba és mutasd a föld alját
Tekerj meg, tépj szét.
