A Horvát Jánosné felhasználó összes verse >>>
Szivárvány
Lassan ballagó percek felőrlik életem,
jó lenne valaki, ki gondolatban követ,
bús óráimban, szeretnék hinni szavának,
szívem szivárványszínben őérte ragyogna.
Árnyéka vagyok már - már önmagamnak,
bús felhők, szívemen lassan áthatolnak,
bátorítnak, de szívemből elszállnak,
tükörfény tengerben búsan elúsznak.
Szivárvány szívemet boldogság járná,
ha karjai ölelőn testem átfonná,
velem lenne, bajban, boldogságban,
bánatom múlna, ölelő karjaiban.
