A Magyar Gréti felhasználó összes verse >>>
Egyedül
Egyedül vagyok, ez tán így is marad,
életem végén csak magány s magam.
Nincs, kire támaszkodjak, velem legyen,
hisz mindenki csak szép sorjában elmegy.
Legelőször szeretteim tűntek el,
voltak, kik porrá lettek; űr, sebek.
Vannak, kik szimplán rám nem kíváncsiak,
nem érdeklődnek, nincs hívás, sem ima.
Jöjjenek a barátok, az "örökkék".
A közös képeinket kitörölték,
támogatásaim csak elfeledték.
Barátságunk ily könnyen eltemették.
Most ideje szólni a szerelemről.
Nem volt túl nehéz lecsapni kezemről.
Pár szép szó kellett, s a tökély alak,
máris neki szólt sok szerelmes szavad.
S végül, mikor már mindenki boldog,
Te is nekem síromra rózsát hozol.
Hirtelen én lettem a legfontosabb,
Látszatként szívem, hogy legyek pontosabb.
