A Hábele Mihályné felhasználó összes verse >>>
Az élet útján
Az évek súlya vállain nyugszik,
bele roppant már a büszke derék.
Érzelmét rejtené, titkolná,
ha néha könny borítja el a szemét.
Hová lett a régi tűz,
ami egykor szemében égett?
Hová lett a végtelen erő?
- Mint a köd elszállt, semmivé lett.
A szívében örökké él a szeretet.
Míg lobog a lángja, perzselve éget.
Az életútján, ha visszatekint,
- Mégis csak szép volt az élet!
