A Hábele Mihályné felhasználó összes verse >>>
Anyák napjára
Amikor először felsír egy kisgyermek,
nagyobb boldogság nincs is a szülőknek.
De csak az anya érzi ezt igazán,
mert ő már "ott bent", rég a szívébe zárt.
Mennyi álmatlan éjszakán át,
virrasztott aggódva ágyadnál.
Féltve óvott ,hogy nagyra nőjjél.
Te voltál neki a boldogság!
Felnőttél. - Te már nem vagy a közelében,
amikor legnagyobb szüksége lenne rád.
Nem vagy ott az ágyánál,hogy simogassad
a forró gyöngyöző homlokát.
Nem tudod neki visszaadni,
azt amit egykor ő adott.
Ezért most úgy érzi hűtlen lett a gyermek.
Mert szeretni így,csak egy jó anya tudott.
Most letépnéd neki a kert összes virágát,
Hogy megköszönd vele azt, hogy felnevelt.
Ölébe hajtanád fejed, mint régen,
hogy csak még egyszer legyél a régi kisgyerek.
Sodorjon bármerre is az élet,
feledni őt sosem szabad!
Ne akkor hullajts érte forró könnyet,
mikor már lent nyugszik a hideg hant alatt.
