A Rózsa Hajnalka felhasználó összes verse >>>
Gonosz lélek viadala
Néma kiálltás az éjbe
A végtelen sötét öleli körbe testedet!
Lehajtott fejjel, dacolva jeges széllel a korbácsok húsodba mélyedő fájdalmát éled újra át,
S a perceket, mit hitvány életed
Terített eléd!
Nincs választás, nincs biztatás
Hited se volt soha,
Sorsod mostoha
Mert igaznak hitt álmaid
Megmaradtak lehunyt szemek mögött!
Pupilláid tiltakoznak,
A fény savként marja széjjel
A sötétség lesz porhüvelyed
S mint a métely férkőzik,
Bőrödre tapad,
Kívülről rothaszt és egyre beljebb halad
Míg szíved kamráit üresre nem eszi!
Mert a gonoszság ebből nyeri hatalmát,
Megfélemlít s ha nem hadakozol,
Tudd, végleg elvéreztél!
Mert fel nem vértezted magad,
Hagytad, hogy más döntse el ki legyél
Vagy mit tegyél,
Mert a remény sose volt útitársad!
Rád erőltetett néma válasz maradsz
S bármikor eltűnnél,
Senki sem hiányolna, keresne...
Gyengeséged lett legnagyobb ellensége létednek,
Hagytad, hogy lelked sötétre fessék,
Belepték pókhálós bebábozott testeted...
A pokol lesz megváltás neked!
