A Lájer Konrád felhasználó összes verse >>>
Őszi látomás
Vörös fénymadarak tovaszállnak
ezüst hegyek napot kaszálnak
üzennek csak nekem üzennek
izzó lombjai a barkócának
Ezüst oszlopok biztosan tartanak
vörösbarna pikkelyű napkupolát
bükkfából utoljára kérgesült
lángvirággal ékes bazilikát
Áldozati tüzek porrá égnek
az égnek emelt tüköroltáron
mámoros fényüket tisztán érzem
Őszesti szárnyakon száll az álom
Váralja felett öreg hegyekben
parázson szitáló örök legekben
