A Lájer Konrád felhasználó összes verse >>>
Rengő márvány
Dekadens lett már a szőke nyár
sárga-vörös ernyő császárdomb felett
a lejtőn lila őszi csillár prosperál
de jövőtlen tört karú ferde kereszt
dől a rét füzénye kivárt rózsára tán
míg alélt tündér késő bánatot lehel
a tegnapok ráncba tört ábrázatán
lomhán ha csillog ezer ősz hajszál
sárba hanyatló cseppeket csippog
megkésett hittel egy eltévedt madár
a szőlő méz-sárga gyöngyöket hangol
aranyudvarú napok ölelése oly édes!
Mégse várja, hogy gubancos utadon
kétszer ugyanúgy szárnyas őszbe érkezz.
