A Lájer Konrád felhasználó összes verse >>>
A visszatérő felvezető
Szilícium hegyek felé az út
egy néma városon vezet keresztül
nevét ne kérd, ha volt
oka ugyanúgy semminek, ahogy célja sem
Elég gyakran eltévedtem ott
ahol a háromsávos útnak vége lett
előfordult, hogy körbe kellett menni
de fő, hogy mindig megtaláltam
az igazán jó irányt (néha egy másik városon át)
A sziklás hegyek baloldalt
kékesszürke falként ugrottak fölém
mint összeolvadt kristályóriások
ahogy vitt följebb az útkanyar
két csúcs végre felém hajolt
Kerestem valamit, talán virág
volt, elkanyarodva egy barna völgyben
haladtam fölfelé
csak fölfelé a tágas, lusta völgyben
ritka, öreg fák közé
és ugyanilyen fákat láttam visszafelé
vastag törzsük szövevényes rajzát
különc, kanyargós ágaikat
eltéveszteni sem lehetett
