A Lájer Konrád felhasználó összes verse >>>
A holnapok szétterülő tegnapkövetése
Száll a lövedék, árnyat vet a Földre
fehérfejű viharmadár nyomában úsznak
fakó hadihajók a délkerülő óceánon
kövér hasú vitorlák indulatos röpte
Nyugaton a nyugalom vörös káprázata vár
oktalanul kikapcsolt körtevilág homályos
falain apró ördögök üvegfénye táncol
a kotta mintha ismerős volna már
Csend koppan. A nagy fekete madár
halkan tovaszáll. Alvó víztükör alá
vonul a csillag nyüzsgő csupalábon
Ráborulnak kusza árnyak
a mélyben vége lassan a táncnak
hosszú lészen az álom
