A Lájer Konrád felhasználó összes verse >>>
A pózna
Kiválasztott hát az ősi tejből
Mikuláskor vár a zöld hajó
alvó árbocának adventre dőlt
árnya elől hasadt ki ködmönöd
a gond igazgat rózsaszín füzért
nyakadba lógnak sárga csillagok
de kandi kolbászt nem rághatsz ha itt a böjt
ökör se száll csak kihajtott golyók
tovább hajítja őket várvédő pöröly
Lövegem áll a felvont híd előtt
töltve vár ostromra készen
a sárga várat holnap beveszem
halálfej-zászlómat elültetem
melyet magányos hajómon bolyongva
déltengerek kék hasáról hoztam
rég letűnt huzatos hajnal óta
Vasrudak kemény teliholdja nagy cseppeket hagyott
csillogó homályban ülnek éjbe taszított árnyakon
századok óta ütemes urna kényesen rakott
üregébe térve meg magamhoz szálaim ráhagyom
