A Lájer Konrád felhasználó összes verse >>>
Univerzum macskával
vihar vonulása sohase könnyű
itatni a szomjas földet
mindig délben várom a kútnál
holló száll a réten át
déli bazsarózsa száraz oldalban
emlékszel rám a sziklás holdak útján
komlógyertyánok fátyla alatt?
vitéz nyak vitéz nyakkal társalog
ugrás a mélybe
de mikor?
a nyár élni hív
tél marasztal
kötelek lógnak a semmiből
a biztonság ára egy élet
megfizeted?
éjjel eladják neked a Napot
ami holnap felkel
nem nagyon tudhatod kinek
honnan sarjad hatalma
de jobb lenne a birsalma
sárga illata árad lomha zugba
bújtam kiszakadva
akárhány évszázada
emészti a cica a történelmet
pártharcosok odafönn vérmesen ugatnak
a jövő meg csak jön
jön a jövő
emészti a cica
amit a biztonságért fizettem volna
nem látszik biztosnak
hogy tudhatom intézni
ami megváltandó
teliholdkor elhagyott tájamon
száll a holló és énekel
ortodox templomok árnyékában
elbújt a mágus elmélkedve
hallgatom a müezzint Mostarban
amint estébe hull a május
az univerzumban kovácsolnak valamit
de nekem míves rézmetszetek
járnak a fejemben
ritka faragott minták az ősi hegyekben
komlógyertyánok fátyla alatt
egy víztiszta folyónál
nem ebben a világban
eltévedt utak találnak rám
az imbolygó Nap füstje alatt
szivárvány borul az idegen tájra
virágok közt ébredni nektáros álom
más az év
túl a homályon élek
valami zene szól
ezt ismerem (de furcsa)
gitárral babrálok éppen
a nő nem hallja
... csak én
