A Lájer Konrád felhasználó összes verse >>>
Ahová már soha
A cserszömörce lombja közt
A vén Hold átsütött
Széthúzva pár ezüst felhőt
Egymással vágykapcsolva szállunk
Túl az égen él egy régi nyár
Ki látja árva szentjánosbogár
Tűnő fénye zárt kapuk mögött
Sápadt csonttá fagyott az álmunk
Az édes élet egyszer véget ér
Suhanva kék pengeélen
Hideg hamvú csillagfényben
Az Éj kifesti mély-halk énekét
