A Lájer Konrád felhasználó összes verse >>>
A barna éj
Éj felett egy kék szalag marad
kívánlak árva ég alatt
hamvas várat elérve
vajfények zárja széthasad
barna gálya egére
huszonkét reves pirkadat
havasi nyájnak vére
kimondta, hogy szabad.
Széjjeltört kések fénye
viharban ég a pad
édes méhednek mélye
villámok kék tüzén szalad
elmerülök az éjbe
felizzik árnyas alagutad
széttépett lepelre
hívja szurákodat.
A tavasz kioldja hajnalát.
Melled selymén álmodom
halottad újra látogat
sötétben fénylő húrokon
zeng kipattanó hasad
lila fényben egy bohóc
ragyogok a Hold alatt
árnyékom megfogott
egy omladozó falat.
Pára szőtte sápadt folt
kitakart alkonyat
szívemen csiklód
barna méz szavad
ring csupasz hajód
részeg nyelvem szalad
smaragd tüzem elhagyod
az üszkös ég alatt.
