A Antheia felhasználó összes verse >>>
veled
és mikor először láttalak, táncoltunk a decemberi napsütésben. nevetve, csak ketten. annyi minden volt a fejemben épp, azzal egyidőben mégis semmi rajtad kívül. szorosan fogtam a kezed, a méz-szemeidbe mélyedvén még most is őszintén mosolygok. gondolom és tudom, hogy milyen jó nekem, a legjobb. senkit így szeretni, senkihez így közel lenni, senkire így nézni, senkit így csókolni és megölelni rajtad kívül nem akarok. ilyen boldoggá nem tett még egy ember sem, te vagy az egyetlen szerelmem. szeretem, mikor rámnézel, mikor átölelsz, mikor egy csókhoz húzol magadhoz, mikor szólítasz türelmesen. szeretem mikor mosolyogva nézed végig minden bolondságom de mielőtt baj lenne megállítasz, vigyázol rám. amikor velem énekelsz és mikor csak hallgatod amit éneklek.
