A Décsy Lászlo felhasználó összes verse >>>
Élet/Út/
Az utat, melyet évek óta
veled együtt járok,
tövisek szegélyezik
és virágok.
Napfény és felhő
váltja egymást felettünk,
ború utáni szivárvány
színezi az utat előttünk.
Jó és rossz, öröm és bánat
így marad el lassan mögöttünk.
Az úton , melynek végét
sosem látni,
sajnos nem lehet időzni
s megállni.
Ezért haladok, fogom a kezed,
remélve a jövőt, amíg lehet
te haladj velem.
Szeress, ölelj, nevess,
mert hiszem, hogy lehet.
