A Mayer László felhasználó összes verse >>>
Kincseid
Az öröm a szülője, most az énekemnek,
Új értelmet adtál Te az életemnek.
És én is a Tiédnek, próbálok azt adni,
Mert megtanultam, nem lehet mindig csak kapni.
Érzed, mert elmondtad, bár érteni nem érted.
Ezt a nagy szerelmet, tőlem sosem kérted.
Csak árad belőlem, s én ugyanezt kapom.
Boldogsággal díszíted, nekem minden napom.
Megtaláltalak, és te megtaláltál engem,
Nem mondtad, de tudtam Veled mit kell tennem.
Jött minden magától, nem kellett keresni,
Hatalmas a lelkem, nagyon tud szeretni.
A Tiéd ékszerdoboz, kincsekkel van tele,
Elém szórtad őket, s én boldog vagyok vele.
Vártad éveken át, kinek megnyithatod,
Köszönöm szerelmem, hogy mindet nekem adod!
Volt ki félredobta, volt ki nem szerette,
Volt aki Benned soha nem a Nőt kereste.
Talán Te is érzed, most igazán szeretnek,
Nálam a kincseid, biztonságban lesznek.
M.L
