A Szatmári Dávid felhasználó összes verse >>>
Analízis
Hol van egy ékes trombitán,
villám szárnyakon és szekéren,
félhetetlen eszmében;
Nem tudni hogyan imád,
nem érdemelt hivatás,
csengő-bongó világ,
narancsszínű liliom szárán.
Szereti-e a szót, szereti-e a vitát,
érzi a zenét, hallgatni a szemét...
Édes pirkadat, mosolygó akarat.
Sokat jelent neki kit imád,
megpróbált bűbájos világ!
Mégis angyal hátán repül,
mégis ajkain zendül,
gyönyörű tulipán,
érdemes még oly tisztán!
