A Szabó Zsuzsanna felhasználó összes verse >>>
Tánc az esőben
Esik az eső csendesen.
Nem vagy velem, Kedvesem.
A dallam megszólal bennem,
s én szólót táncolok Nélküled.
Tudom a lépéseket, emlékszem.
Árnyad mentén mozdítom kezem.
Simítom arcod, látom
meleg, barna szemed.
Ölelő karjaid közt hazaértem.
Melletted soha nem féltem.
Milliószor együtt keringőztünk,
amit soha, de soha nem feledünk.
Nyújtom a kezem, de Te nem fogod.
Elfordítom fejem, a lelkem szomorú.
Néhány másodpercre megállok,
majd ismét folytatom a táncot.
Lábam alatt a vizes föld.
Szétázott a ruhám, s bőröm.
Szememből oly sok könny hullott,
hogy az mindent elárasztott.
A magány s a bánat könnyei,
mint az őszi fa levelei,
hulltak az égből alá,
s a cseppek lettek lelkem hegei.
Míg szól a dal, csak táncolok.
A lépésekkel feléd fordulok.
S mikor szivárvány lesz az égen,
a szeretet s emlékezés újra ébred.
Keszthely, 2019. április 27.
