A SzKirián felhasználó összes verse >>>
Hiszem
Hogyha félünk is olykor,
féltés és kétely többé nem árthat,
mert feltétlenné tisztult már
összetartozásunk.
Isten kitárta a csillagkaput;
az átjárót
lelkeink közt, ahol
a te kezdete és az én
vége egymásba olvad.
Ha sírni kell, majd együtt sírunk,
de szívünkkel mindent felülírunk:
anyag és idő káprázatát.
Azután
ünneplő szemmel nézzük egymásban
a gyönyörű bizonyosságot.
