A SzKirián felhasználó összes verse >>>
Miatyánk
Miatyánk, aki vagy, Te Szép Rend,
legyen örökké szent a neved,
ünneplő szívem dadogását,
suta imám bántásnak ne vedd.
Igaznak vágyott szeretettel,
teljesnek remélt tisztasággal,
amilyen telhet egy embertől,
aki még küzd az én-világgal,
vigyázón, külön minden mástól,
mi létezik bennem s kívülem,
mindenek fölé felemelve,
úgy szólítalak meg, Istenem.
Tölts el és uralkodjál bennem,
hogy ne maradjon hely a rossznak,
ébreszd a szellemem s a lelkem,
amikor rontástól alusznak.
Add, hogy megsejtsem lenn a porban
a boldogságot, amit kínálsz,
ami vár Égi Országodban.
Azt tegyem mindig, amit kívánsz,
legyen meg a Te akaratod
s ne az enyém, a káosz, Uram.
Kozmoszod összhangja vezessen,
Te mutasd meg emberi utam.
Ne káprázat-elégedettség
legyen létem örömforrása,
hanem az áldott békességed,
szent szereteted áradása.
Ahogyan tudják törvényedet
a napok, holdak és csillagok,
ismerik tökéletességed,
ami lentről csoda és titok,
úgy tudjak én is elfogadni
s élni nap mint nap Igéd szerint.
Sötétben, fagyban, gyengeségben
fényességeddel táplálj megint.
Bocsáss meg minden meg nem tett jót,
bűnt és hibát és hadakozást,
miként magam is mindenkinek
elengedek minden tartozást.
És mondd, hogy látod, hiszek Benned,
ne tégy próbára, ha nem muszáj.
Épp elég kísértés az önzés,
a birtoklás, a vágy és viszály.
Szabadíts meg a gonoszságtól,
mindentől, mi méltatlan, hamis,
hogy világosságodat, Atyám,
ne csak értsem, de szolgáljam is.
Ámen
