A SzKirián felhasználó összes verse >>>
Ünnep
Rád gondolok most, őszi fordulónkon,
az avaron szelíd fények pihennek,
a létezésben fényévek suhannak,
s te megmaradtál áldott, szép jelennek.
Rólad mesélek magamnak a csendben,
téged hallgatlak az eső dalában,
neked vallok a Dsida-vallomással,
s megérezlek a tea illatában.
Téged szeretlek minden leírt szóban,
s a vágyódásban, mely közöttünk oson,
a nem lehet-ben is szeretlek téged,
s vállad idézi fejem a vánkoson.
Valóságom vagy, nemcsak boldog álom,
mint a messzi kék hegyek a mesében.
Vigyázz ránk, őrizz, Felem, Teljességem!
Kék madárrá legyünk, ha minden ében!
