A SzKirián felhasználó összes verse >>>
Bölcsődal hajdani önmagamnak
Csíja, csíja, csöppnyi gyermek
holnap Fiú születik
őt sem várják márvány termek
csak egy jászolba teszik
Álmodj békét bölcsőd mélyén
ha ünnepel a világ
fázó lelkek szent estéjén
néked is ragyog a láng
Csíja, ne sírj, most még nem kell
sírdogálsz majd eleget
ne légy rokon a hideggel
gyűjtsd a fényt, a meleget
Emlékezzél, csíja, csíja
milyen volt a tisztaság
amikor még nem volt híja
...fenyőillat...díszes ág...
Ha majd felnősz - úgy szeretném -
meséld el, ha kérdezem
(ha én lassan elfeledném):
nem hiába létezem
Kinn december halk csodája
benn a szeretet talán
ez a reménység szobája
csíja, csíja, kicsi lány
