A Rowena1015 felhasználó összes verse >>>
Áhítat
/Elragadtatás
Boldog vagyok!
Csak úgy…
mert lélegezhetek,
mert könnyezhetek,
mert érezhetek.
Mert láthatom a kelő Napot,
az égen úszó felhőket,
napvilágnál a tündöklő eget,
fénylő tavaknál a kéklő vizet.
Mert láthatom a napnyugtát,
s mikor az éj leszáll, csöndes estéken
az ezüstös Hold tiszta udvarát,
a ragyogó csillagokat a sötét égen,
melyek azt üzenik: boldog leszek mindig egészen!
S bár nem vagyok a rímek nagy mestere,
boldogságom mégis le kell írnom,
mert ha nem tenném, semmi lennék,
s szavaim elvesznének a némaságban.
Boldog vagyok!
Mert az univerzum megannyi jótékony
energiája bennem összpontosul,
és mindnyájunkban.
Mert e gyönyörű érzés bennem gyökerezik,
és én teremtem,
s másoktól független!
Boldog vagyok!
Mert olyan szerelemben volt részem,
amelytől megállt az idő,
mert - bár nem volt kölcsönös az érzelem,
s nem becsültek kellően,
én ettől még szerethettem.
Mert annyi gond és baj terhelte lelkemet,
melyek idáig vezettek…
mert vezérel minden…
minden, ami történik velem és körülöttem,
minden, amit teszek,
s minden, amit gondolok és érzek.
Kíváncsian veszem bajaim és betegségeim,
ó, igen!
Mert azt üzenik: sok munka vár még életemben,
s nincs minden rendben.
És sokat kell még dolgoznom önmagamon,
lelki üdvösségem a fő feladatom.
Mert a szeretetet közvetítik,
s a gondolkodásmód az, amellyel harcot kell vívni.
Boldog vagyok!
Mert mindenem megvan a boldogsághoz.
Itt és most!
Mert a múltunk által tanulunk,
jelenünktől fejlődünk,
s a jövő a miénk.
Boldog vagyok!
Mert láthatom
az életem darabjait,
melyek végül kirajzolnak valamit…
mint kirakóst, amivel válaszokat kaphatok…
mert minden bennem van,
melyet csak én láthatok.
Boldog vagyok!
Mert csodás képességet kaptam,
mert a teremtő erő bennem van,
és mindnyájunkban.
Mert mindenkiben rejlik „Isten” -
vagy jótékony erő,
amely azt akarja, tudjam,
hogy soha nincs okom félnem.
Boldog vagyok!
Mert láthatom a mindenséget…
a mindenség végső célját,
az élet valódi értelmét,
az emberek valódi létét, énjét,
az univerzum teremtő titkát, mely szeretni tanít,
a nem látható erők végső okát.
Boldog vagyok!
Mert nyitott lehetek,
mert befogadhatom ezen erőket,
mert tanulhatok,
mert láthatom önmagamat és másokat,
minden nap,
minden perc,
csukott szememmel!
Boldog vagyok!
Mert örömkönnyekben úszhatok…
mert emlékezhetek…
mert megadatott nekem
röpke földi létem,
mely ugyan oly kevés,
akár egy rövid séta az űrben,
de láthatom mindezt,
érezhetem mindezt.
Boldog vagyok!
Mert tudom, nem ér véget sohasem…
hisz lelkünk sosem hal meg.
Mert vándorló energia vagyunk mi mindnyájan,
sorvadó testünk burkában.
Mert teremtők vagyunk magunk is,
csecsemőkorban éljük napjaink,
és az idő gyorsan tovaszáll,
táguló világunk működése meg nem áll.
A szeretet úgy önt el, mint a vízözön,
s lelki üdvösségünk egyszer beköszönt.
Boldog vagyok!
Mert része lehetek ezen világmindenségnek,
mert bármerre nézek, lelkem elönti a béke,
mert egyedül rajtam áll a boldogság,
s még ha bolondnak is néznek,
nem törődöm már véle,
mert lelkem mosolyog,
s szemeim előtt kinyílik a világ.
Boldog vagyok, hogy boldog lehetek.
Boldog vagyok, hogy mindig emlékezhetek.
Boldog vagyok, hogy itt és most:
élhetek!
2016. január 6.
