A Rowena1015 felhasználó összes verse >>>
A kert
/Történet a rózsákról és az öreg kertészről
Ez a történet egy virágos kertben játszódik - az élet kertjében. Óriási volt ez, tele különböző fajtájú virágokkal. Egyszerű virágok, egzotikus virágok, színesek és színtelenek, illatosak és büdösek. E hatalmas kert művelője egy nagyon idős, kifejezetten kellemes tekintetű, ősz hajú, hosszú szakállú, határozott, jó lelkű, néha mégis keménykezű, tanító szándékú bölcs volt. Az én történetem egy kicsiny, elkülönített részen játszódik, távol a többi virágtól, szomorúsággal teli, gyönyörű rózsák környezetében. Ebben a kertecskében különböző rózsák voltak: kék rózsa, vörös rózsa, sárga rózsa és babarózsa. A vörös rózsa és a kék rózsa egymás mellé voltak ültetve. A vörös rózsa még túl fiatal volt, gondoskodásra szoruló. Apró bimbója szép lassan növekedésnek indult és gyönyörű, élénk virággá alakult. A kék rózsa végig mellette növekedett, elválaszthatatlanok voltak. A vörös rózsa élénk volt ugyan, de érzékeny. Ha az idő rosszra fordult, gyakran megbetegedett, de a kedves idős kertész mindig fordított elegendő időt a gyógyítására, ápolására. A kék rózsa és a vörös rózsa társak voltak, virágaik is mindig egymás felé fordultak. Mintha mindig egymáson tartották volna szemeiket. Szerették egymást, mint kedves szülő a gyermekét, és fordítva. Történt egyszer, hogy a jó lelkű kertész sárga rózsát túl közel ültette kék rózsához. Sárga rózsa bimbói teljesen ki voltak már nyílva, egészen kifejlett, rátermett virág volt ez. Hatalmas virágát erőteljesen kék rózsa felé fordította, úgy hogy előle még a Napot is eltakarta, mintha csak bekebelezni akarná. Ha más fajta növény lett volna, ha megtehette volna, szárával még rá is tekeredett volna, úgy fojtotta volna meg kék rózsát. Kék rózsa semmit sem tehetett ez ellen, hagyta, hogy minden magától történjen, hagyta magát sodródni az árral, de azt nem tudta, hogy sárga rózsa hatalmas, kitárt szirmaival az életerőt is folyamatosan szívja belőle. Vörös rózsának ez nem tetszett, kitaszítottnak, elhagyva érezte magát, miközben éjt nappallá téve aggódott és szorongott kék rózsáért, s hogy mi lesz velük ezután. Bimbóik többé már nem fordultak egymás felé. Nem telt el sok idő, vörös rózsa megbetegedett. Szára elszáradt, bimbója pedig rothadni kezdett. A színe is fakóbb lett. Kék rózsát rosszul érintette a dolog, aggódni kezdett vörös rózsa állapota miatt. Sárga rózsa azonban teljesen bekebelezte kék rózsát, aki ebbe beletörődött. Teltek-múltak a napok, a kertész gondosan ápolta a virágokat, de most legnagyobb figyelmét vörös rózsának szentelte. De vörös rózsa nem javult, állapota rosszabb lett. Ám egy napon a kertész gondolt egyet, hogy átültetgeti e szép rózsákat a változás kedvéért, hátha vörös rózsának is jót tesz majd. E piciny kertecske hátuljában magányosan ott pompázott ezernyi, ragyogó, élénk szirmaival babarózsa. Kellemes virág volt ez. A kertész úgy határozott, hogy kék rózsát és vörös rózsát - mivel ők elválaszthatatlanok, babarózsa mellé ülteti. Babarózsa csakúgy ragyogott, többé már ő sem volt magányos, új társai mellett igaz szeretetre talált. Vörös rózsa is javulni kezdett, szirmai újra kinyíltak, s megújult erővel ismét teljes pompájában ragyogott. Ettől újra fejlődésnek indult a kertecske. Kék rózsa is visszanyerte életerejét és új erőre kapott, szeretni tanult. Sárga rózsát egyedül hagyta a kertész, s szép lassan elhervadt. Szirmai lehullottak, szára elszáradt, virága elrohadt. Többé már nem tudott bekebelezni maga körül senkit. Vörös rózsa és kék rózsa pedig virágaikat ezentúl mindig egymás felé fordították és babarózsa felé. Úgy éltek ők itt, mint egy boldog család. Attól fogva a Nap is mindig lesütött rájuk. Ezután felébredtem, s nem értettem, hová tűnt virágos életem.
2007. február
