A Rowena1015 felhasználó összes verse >>>
Lélekdarabok
A történet, amely kis személyes,
láthatatlan életemben végbemegy,
világgal nagyban ugyanaz történik meg,
mert méltatlan a helyzet és a rendszer
a máról holnapra élt életek népeinek.
Szeretni képtelen erők önállóságot
jeges kezekkel fojtogatva veszejtenek,
gondolatokat és érzéseket lopva meg,
eltörölni s feledtetni színes egyéniséget,
hogy álmunk s holnapunk is övék legyen!
Törtetnek ők töretlen, lábakat végleg törve
helyhez kötnek s kattan a bilincs meggyengítve,
és léket ütnek vérvörös, lüktető szívedbe, hogy
azon keresztül nadály módra szipolyozzák lelkedet,
hogy megüresedj s épelméjűséged megkérdőjelezd!
Pénz istenei bábszínházban élnek,
beteg érdekek mezeje vérrel festett,
és ha végjátékban erőik nyernek,
világban nem lesz többé szabadsága
szellemnek, léleknek, sem az embernek!
Beteggé tesznek megszorító intézkedések,
sötét alagútban démon vinnyogva felnevet:
a nyavalya törjön ki, hogy ébredjen szellemed,
s ha már eléggé fáj, a láncokat végre levessed,
világnak kegyetlen elnyomóit föld alá vessed!
Hogy visszatérj eredeti rendeltetésedhez,
becsüld meg földedet és újra megműveljed,
tisztább levegőn nagy élvezettel fellélegezz,
mert ki hűen reménnyel teljes és rábízza magát
jóságos Istenére, az őt soha nem hagyja cserben.
Hát csak kérdőjelezd meg minden egyes lépésüket,
soha ne bízz meg a pénz isteneiben; hol a profit
a fontos, ott az ember csak egy számsor és kód,
neked legyen büszke mivoltod, hagyd rájuk, mert
szégyelljék magukat lopott lélek darabok, az antiszociálisok!
(Testet is megnyomoríthatod, a lelked a sajátod.)
2020. október 21.
/Gondolatok a „spirituális” szociopatákról/
